Régi elképzelés volt, hogy a nyomtatott áramkörök beültetésének idejét valahogyan lecsökkentsem. Ennek első lépése volt, hogy a hagyományos alkatrészek helyett SMD alkatrészek használatába kezdtem. Így a lábak lecsipkedése, lábhajlítgatások száma szépen kezdett alábbhagyni. Persze nem mindenből létezik/érdemes SMD-t használni, a kontrollerekből – ha lehetőség van – mindig DIP tokosat használok - persze foglalatba ültetve. Ilyen - amit DIP tokban érdemes használni még - az RS-485 buszmeghajtó IC is.

De a problémára visszatérve: az SMD alkatrészekből a 1206 illetve a 0805 méretű chipek (ellenállás, kondenzátor) csipesszel megfoghatóak. És a SOIC tokos IC-k is kezelhető méretűek. De például a FT232BM illetve a FT232RL chipek a maguk 1,1 illetve 0,65 mm-es lábosztásukkal már gondot okoznak. Az SMD forrasztásokat Fahrenheit pákával végeztem (hasonló a Wellerhez), forrasztógyanta illetve később flux segítségével valamint a fellelhető legkisebb átmérőjű gyantát tartalmazó ónnal (Stannol, 0.65 mm). 1-2 panel élesztése során nem is volt gond a kis lábtávolság. De 5-10 panel esetén már nagyon időtrabló folyamattá vált. A forrasztóón összefolyásokat folyasztószert tartalmazó rézharisnyával vagy ónszívó sodrattal végezhetjük.

A folyamat így is nagyon lassú volt. Az irodalmi adatokban megtaláltam, hogy erre a következő megoldások kínálkoznak: a beültető cégek (na ez tőkeigényes, így elvetve az ötlet), vagy az ún. SMT Reflow (kb. fordításban felületszerelt megömlesztéses eljárás).

Ehhez több dologra van szükség:
-   Forrasztópaszta,
-   Beültető kemence.

A forrasztópaszta, az a forrasztóónnal körülbelül megegyezik, azzal a különbséggel, hogy itt a forrasztógyantában van a forrasztóón elszuszpendálva. Az ón összetételével lehet játszani olvadási (és ezen keresztül forrasztási) hőmérséklettel. Mert a félvezetők nem igazán szeretik a magas hőfokot, mert megszűnnek félvezetők lenni :). Így a kínálatból kiválasztva egy pasztát, meg is rendeltem.

Ezekből többféle kiszerelés létezik, a legjobb - amatőr illetve hobbi felhasználásra a fecskendős kiszerelés. Ekkor egy 10-20 cm³-es fecskendőbe van betöltve az anyag és a hegye a fecskendőnek cserélhető. Ez egy menetesen záródó csereszabatos tű. Fontos, hogy a tűátmérőből is többféle létezik! Én a ~0,65…0,75 mm átmérőjűeket használom (0,9 és 1,2 mm-es is van belőle). Ezt az átmérőt persze meghatározza, hogy a paszta milyen szemcseméretű, illetve milyen viszkozitású

Kiegészítés: finomabb paszta és megfelelő kinyomópisztoly esetén 0.31 mm átmérőjű tű használata is "amatőr szinten" mindennapos lehet.

S ha már megvan a pasztánk, akkor először érdemes az adatlapját megnézni, hogy mit is kaptunk a pénzünkért. Nekem szerencsém volt ezzel, mert a gyártó honlapján sokféle leírás, ismertető található. És ebből a lényeg az, hogy a paszta melegítési profilját megkapjuk.

Itt a használat során a következő melegítési ciklusok vannak:
- előmelegítés,
- szárítás,
- aktiválás,
- ömlesztés,
- lehűtés.

Ezekre mindenütt megadva egy hőfokgradiens (azaz milyen gyorsan emelhetjük a hőmérsékletet), valamint hogy ez maximum mennyi ideig tarthat. Ezeket az ábrán is láthatjuk.

S itt szembesülünk azzal, hogy a melegítést azt nem végezhetjük úgy, hogy csak beteszzük a sütőbe, 10 percig otthagyjuk, majd kivesszük a kész panelt :). Gyári megoldásokat meglesve, szinte mindenütt valamiféle fűtőszálas eszközt használnak, ám gázalapú rendszereket – a nehezebb szabályozhatóság miatt – egyáltalán nem. S körbenézve, hogy házi körülmények közt mit tehetünk…

Én körbelestem és szemem elé került a régi grillsütő…

A leírások megemlítik, hogy belül a hőfokeloszlás ne nagyon térjen el az ideálistól a pontos forrasztás kivitelezéséhez. Így tesztelni kell a rendszert – még szabályozás nélkül. Minthogy lassan vacsoraidő jött, mikor a cikk készült, így melegszendvics lett a tesztalany. A hőfokprofil beállítására a legjobban a sajt, mint indikátor válik be. Ez az anyag a színváltozásával jelzi a hőhatást, melyet a hűlés során megőriz. Az eredményből látszik, hogy a sütő nem a legideálisabb.

^{Képre kattintva a szendvics-videó elindul...}

A tálca berakási helyénél a meleg egyszerűen kiáramlik, az oldalfalak esetén a hőátadás pedig nem a legjobb. A hőeloszlás javítására számos megoldás kínálkozik:
- hőlégbefúvás/keverés,
- több fűtőszál használata.

Ezen megoldások közül egyik sem nyerte meg a tetszésemet, ugyanis 2-300 fokon is stabilan működő ventilátor nem az a tucatáru; és a „barkácsoljuk szét a sütőt” projekt pedig a vegyész végzettségemmel ellenkezik (mi vagyok én, lakatos-gépész?:) ). Így marad a kompromisszum, hogy a belső ~11 cm*19 cm-es területet fogom csak használni.

Most, hogy van sütő és a vacsora is elkészült - felrémlik, hogy a nyomtatott áramkörökön a sajt érdekesen fest, mint hőfokjelző. S a képfeldolgozással sem vagyok kibékülve (barnulás-mérés). Így újra az irodalmat végigbogarásztam, hogy milyen hőmérő lehet az ami a szobahőfok….300 fok közt tud mérni. Három - kivitelezhető - megoldást találtam:

-   félvezető hőmérő,
-   termoelem,
-   ellenállás-hőmérő.

Félvezető hőmérő	Termoelem	Ellenállás-hőmérő

A félvezető hőmérők hátránya, hogy -40…300 fokot tudnak átfogni. Az adatlapjuk szerint kalibrálni kell őket, mert 10-15 fok pontatlanságot is képesek produkálni, ez meg pl. a forrasztási szakaszban már gondot okozhat… Így félrerakva, ha nem lesz jobb megoldás (pl. KTY11...15).

A termoelemek vagy más néven hőelemek két különböző fém összepréselésével keletkeznek. A leggyakoribb az ún. CrNi hőelem, ezt K-típusúnak is hívják. A hőelemek a szobahőfok és az összeeresztési pont közötti hőfok-különbséget tudják mérni. Hátrányuk, hogy 4 mV feszültséget produkálnak 100 fok hőfok-különbség esetén. Ezt mérni is kell, így némi erősítő is kell a feldolgozáshoz… vagy valami olyan holmi, ami "emberi" tartományba helyezi a kijövő feszültséget. Mondjuk 100 db hőmérő megfelelően bekötve talán a 350 mV/100 oC-t is tudhat! :)

Az ellenállás-hőmérők közül a Pt100 illetve Pt1000 hőmérők tűnnek alkalmasnak. Ezek -40…800 fok között használható, platina alapú hőmérők. A hőfok-ellenállás összefüggésük közel lineáris és elég jelentős ellenállás-változást tapasztalhatunk viszonylag kis hőfokemelkedés esetén is. Pontos ellenállásmérővel akár 1-2 tized fokot is egyszerűen lehet mérni. A tervezett szabályozóba az 1000 ohmos változat került beépítésre, hogy az esetlegesen az ellenálláson átfolyó áram ne melegítse meg és így ne változtassa meg a mérést.

Hőmérséklet mérés

A hőmérő helyét az irodalomban többféle helyre javasolják:
- nyáklapra rögzítve (mert úgyis ennek a felületét kell mérni),
- belógatva a térbe (a belső levegő hőfokát mérni)…

A méréshez a következőket érdemes tudni:

A hőmérséklet növekedése (hőátadás) történhet hősugárzással, illetve direkt hőszállítással is. A sütőben mindkettő végbemegy. Ez később fontos lehet (így egy kis papírra felírtam, hogy a Vegyipari Műveletek című könyvben még képlet is van hozzá! - azóta sem kerestem meg).

Eddig haladva a projektben, tudatomba hasít, hogy ezt bizony szabályozni kell! Erre vagy PC-t használunk (ágyú-veréb esete), vagy pedig mikrokontrollerrel valósítjuk meg a feladatot. Bascom fordítóprogram egyszerűen kezelhető és AVR kontroller is hever mindenfelé. Így a részfeladatokat el is kezdtem összeírni, hogy mik kellenek egy ilyen rendszerbe, és ezek milyen feladatot látnak el.

Hőmérsékletmérés

Erről volt már szó, Pt1000 ellenállás, vagy K tipusú hőelem.

Rendszermag mag

ATMega16 vagy ATMega32 chip. Ezek DIP tokosak, így ha elég a kisebb akkor nyert ügy, ha nem (mert a projekt tudása csak hízik), akkor legfeljebb ATMega32 vagy ATMega644 lesz belőle.

Kijelző és gombok

Ha a műszer működik és látni is szeretnénk, hogy mi történik, akkor a legkézenfekvőbb megoldás egy LCD kijelző. Az egyszerűség kedvéért (meg ez volt itthon) a karakteres kijelzők közül a 4x20 karakteresre esik a választás. És beállításokat is jó lenne valahogy változtatni, illetve valahogyan a folyamatokba be is kellene avatkozni. Erre a már bevált ötgombos panelt tökéletesen fel lehet használni. Az egyszerűsítés miatt, meg a kábelek lefaragása okán ezek vezérlése az MCP23017-es, 2 byte-os I²C bővítőre kerülnek. Így jól áttekinthető marad a rendszer.

230V-os vezérlő

A sütőt ki/bekapcsolni, vagy szabályozni sem ártana. Itt a 230V-os hálózatot kell kapcsolgatni! Az első és legkézenfekvőbb egy relé lenne. Persze… a meghúzórésze 5V-os, a kapcsolt része 230V/10A legyen. Szép nagy darab és drága is, meg ketyeg. És a 230V csúcsán rá-/lekapcsolva a sütőt ívet is húz… na ez nem tetszik. Így kerül a képbe a szilárdtest relé (SSR). Ez belül egy optikai kaput tartalmaz (azaz a kontroller felől egyszerűen egy LED-et kapcsolok ki/be). Tetszik. Az ára kevésbé… Tovább kutakodva („építsünk házilag SSR-t”) találok rá a MOC3041 optotriacra. Ez null-átmenetben kapcsol ki/be hálózati fogyasztót. Szerencsére nem izzóról van szó és nem kell a fázishasításhoz folyamodni sem, ami a hálózatot szép felharmónikusokkal terhelné. Az adatlapot megszemlélve a mintakapcsolás pont jó! 2 ellenállás, egy triac és az optocsatoló. Árban kedvező, és könnyen össze is rakható!

A kiválasztott triac a BT151 jelű, 800V-os típusra esett. Ez TO220-as tokban van. Legkedvezőtlenebb esetben 2V esik rajta, 8A (~1800W!) esetén, így az elvezetendő hőt egy kis U alakú hűtőborda is képes disszipálni (~16W).

Sorosport

A legjobb lenne, ha a PC-vel is lehetne kommunikálni, így kap a rendszer egy hagyományos kialakítású sorosportot. Ezt egyszerűen a MAX232 IC-vel a legjobb megoldani. Ha a PC-n USB port van csak, akkor egy soros-USB átalakítót kell alkalmaznunk (pl. laptop esetén).

Háttértár

Két esetben is szükség lehet rá:

A forrasztási paramétereket letároljuk a rendszerben, és így bármikor hozzá tudunk nyúlni. Ennek a beállítása a PC segítségével vagy a nyomógombokról is történhet akár… De jó lenne, ha a hőmérséklet lefutást utólag is ellenőrizni lehetne. Ez a fejlesztési-kialakítási szakaszban nagy segítség. Megoldható, hogy a PC-s összekötésben a sütés folyamán küldözgetjük (ehhez kell >10 méter soros kábel, vagy a közelben egy laptop), vagy a vezérlőnk lementi valahová belül. Egyszerűség miatt az I2C-s buszt használtam erre, hamár úgyis ott van a chipben és a LCD is rákerült:). A kiszemelt „áldozat” a 24LC sorozat DIP tokos tagja lett. Először a 24LC64 akadt a kezembe. Ez ~8 kbyte adatot tárolhat le, első körben jónak tűnik. Ha nem, akkor van a nagyobbak közül a 24xx256 (32k), 24xx512 (64k). Ha meg ezt is kinövöm, akkor legfeljebb a 24xx sorozat nagyobb tagjait (1025(128k) vagy 204?(256k)) fogom használni.

Tápegység

Valami áramforrás is kell a rendszerbe. Erre két oldalról is szükség van, a 230V bevezetésére és a kontroller-környezet 5V-os rendszerének előállítására. A legkézenfekvőbb egy sima áteresztőtáp lett. Ez egy 230V/9V trafó (20VA-es volt kéznél), diódahíd, kondenzátor és a standard 7805-s IC. Nem bonyolítjuk túl. A szabályozatlan 9V is kivezetésre került, hátha jó lesz az még valamire…. Persze az egész táp rendszert biztosíték védi.

Egyebek

Ugye kell egy doboz. Hogy mégse legyen a feszültség alatti rendszer szabadon, mert az korai szenesedést okoz(hat) annak aki megérinti...

^{Valahogy így nem kéne járni....}

^{Vagy ha nyit a relé....}

Hűtés

Kellhet még egy ventilátor, hátha a hűtést illetve a belső keverést fokozni kellene. Mondjuk régi PC ventilátor jó lesz erre. Úgyis van pár darab. Így kívülről hideg levegőt be lehet juttatni. Majd elválik kell-e.

A fiókban találtam még TCN75 hőmérőt (I2C buszos, jó lesz az a dobozon belülre), meg PCF8583 és PCF8563 óra IC-t sallangokkal. Hogy ez mire jó, még nem jöttem rá. Nem ébresztőóra készül, de ha már megtaláltam, jó lesz - így ez is beépült.

Persze a lényeg: csipogó! Ha kész van a sütés, illetve ha valami vészhelyzet van lármázzon csak. Remélem meghallom…

Tervek....

Most hogy összeállt mit is kell tudnia a rendszernek jöjjön a tervezés….

^{Áramköri terv}

^{Panel terv}

Ez lett belőle. Szinte minden megvalósítás a standard, adatlap alapú mintakapcsolás. Nem egyénieskedem. Persze, aztán majd faraghatom át a nyáklapot:). Az elkészült panel kétoldalas lett, így furatgalvánizált és forrasztásgátló lakkal készített verzió lett belőle (otthoni megvalósításra nem is vállalkoztam). (Még van néhány darab panel illetve SMD-beültetettt... -> Kapcsolat)

A beültetés, élesztés a szokásos módon (még pákával, mert ugye a kemence csak ezután lesz ebből :) ) és minden részegységet tesztelve. A tesztek a Bascommal készültek el. A programok mindig újra-és-újra programozása akár a TavIRisp(USB), TavIRispSTK500, vagy akár a STK200 programozó segítségével történtek - mindig lassú volt (a kódméret ekkor már a 12k-t súrolta). Ekkor a bootloader nevű fogalom villant be. Ez van készen a Bascomban is - lustaság fél egészség! Kicsit átírva (hogy csipogjon programozáskor, meg a beépített duál LED is villoghat hozzá) a standard sorosporton át a szoftverfrissítés sokat gyorsult! Kb. a negyedére esett vissza! Ez 1-2 k-s programok esetén nem olyan nagy nyereség, de ha már 10-20 k körül járok nem mindegy, hogy 1-2 perc vagy 10-20 másodperc a programozás.

A Bascom könyvben a bootloader szépen körbe lett járva. Erre nem is vesztegetnék billentyűleültést... A mintaprogram pedig ide kattintva érhető el...

A tesztek, élesztések még "csupaszon" az asztalon készültek... És - meglepő módon - a kritikus részegységek egyből működnek!!!

Most, hogy így a teljes rendszer feléledt, jött a dobozolás. Ez kicsit rabszolgamunka, meg monoton és elektro sincsen benne, így ezt csak meg kell csinálni… ~ 3 óra… kellene egy 3D marógép otthonra. Az gyorsabb lennne. Majd legközelebb azt is elkövetem… (így alakulnak ki a projektek…).

Tesztek....

Az első teszt az egy gyári program alapján készült el. A rendszer alapötlete a beállított hőfokgradiensek illetve tartandó hőfokok(és idők) alapján szabályoz. Egyszerűnek tűnik, kb. 1/2 nap alatt az implementáció el is készül. Az éles teszt során nyák be a sütőbe, rá 1-1 petty forrpaszta és kondi.

Ez nem jött be. Hőfokot lejjebb kell venni.

Alakul. Még két próba és sikeres is lettem :) . Viszont gyanús lett a panel csíkozódása. Így bekerült egy nagyobb felületű panel. Hőfokprogram lefut, és mi látszik? A rács… Azaz ami rács ott van a panel alatt, az a hő egy részét elviszi. Pech. A rácson való forrasztás, így ejtve, mert ezért a csíkoknál levágni a melegedésből - nem megoldható. Persze, acélsodrony is jó lehet.... Aztán egyszerűen kivettem a rácsot. A tálca maga is meg tudja támasztani! Így nem látszott több égésnyom...

Korai tapasztalatok

A mérés során számos "furcsaságot" tapasztaltam:
 1, nem mindegy a hőelem helye. A fűtőszál mellett magasabb hőfokot mért, mint alatta.
2, alacsony a mért hőfok! E szerint 140-160 fokon már szenesedne a NYÁKlap? Gyanus volt, hogy az ón is megolvadt ezen a hőfokon...

Az eredmény

1, kormozni kellett az érzékelőt. Erre egy öngyújtó tökéletes (a sárga láng alja-közepe ideális). Így a krómbevonat nem veri vissza - a NYÁKlapot is melegítő - infrasugarakat; azaz ezt is meg lehet így mérni!

2, a hőmérő fix helyen, a fűtőszál alatt 1 cm-re valamelyik középső szálnál lett elhelyezve. Így minimálisan árnyékol csak és "szemre" is elhelyezhető.

Hőmérés

A hőmérés egyszerűen ment:

Az AD konverterrel mért feszöltségből - ismerve hogy a R8 trimmerpotméter mekkora ellenállású és ismerve a Pt1000 hőfokfüggését egy egyszerű képletet kaptam:

Pt hőfokfüggése:

Valamint ismerve a R8-at és a mért ADC értéket, egyszerű dolgunk van....

A program ilyen lett:

Readtemperature:
   Pt1 = Getadc(3)
   Temp1 = 2.56 * 3323                                      'szamlalo
   Temp1 = Temp1 * Pt1
   Temp2 = 2.56 * Pt1
   Temp2 = 5120 - Temp2                                     '5*1024=5120
   Temp1 = Temp1 / Temp2
   Temp1 = Temp1 - 1000
   Temp1 = Temp1 / 3.695
   Temp1 = Temp1 + 12                                       'korrekcio
   If Venton = 1 Then Temp1 = Temp1 + 4                     'ventillator korrekcio
   Ahigh = Int(temp1)
'   Alow = Frac(temp1)
'   Alow = Alow * 10                                         '1 tizedes
'   Alow = Int(alow)
'   Alow = Alow / 10
   Alow = 0                                                 'nem kell tizedfok
Return

A hőmérsékletek ellenőrzését egy egyszerű termoszondás digitális hőmérővel végeztem (ez ún. K-tipusú hőelemet használ).

Tapasztalatok-konklúzió

- a hősugárzás - főleg a nagyobb távolságok esetén - jelentős,
- a hőszállítás kb. 1/3-a a hősugárzásnak,
- a hőfokeloszlás igen egyenetlen,
- hősugárzást a sima ónozott felület jobban visszaveri, mint a forrasztásgátló lakkozott (a nyers nyáklap a 2 közt van, közelebb a lakkozott panelhez),
- a Pt hőmérő 1-5 sec alatti beállást képes produkálni (köszönhetően a nagy tömegének és a védőburkolatnak), míg a K-tipusú hőelem szinte azonnal mér.
- a felület kialakítása (szín, fényesség, érdesség) befolyásolja a hőmérsékletét.
- a NYÁKlap alatti hővezető-hőelosztó réteg minősége fontos (alulap/rács).

A megvalósított kemence ezek fényében:
- kormozott Pt1000 ellenállás-hőmérő,
- alutálca a nyáklap alá,
- nagy (>5 sec) tehetetlenségű fűtőrendszer,
- ventillációs hűtés,
- hőmérő benyúlik a szabályzott térbe, 1-1,5 cmre a fűtőszál alá.

Alapteszt

Alaptesztek: ónozott, kisméretű, forrlakk nélküli panelek. Ezekre 2 kis ellenállást/kondenzátort forrasztva:

Így jól be lehettet állítani a hőfoklefutást. Az első 2 nyák szénként jött ki, a 3. csak megbarnult, a 4. lett teljesen jó. Utána jött az hogy kis/nagy nyák és mennyire látszik át a tálca... Ez +/- 10 fok korrekciót jelentett (ha a kis nyákok összeértek, akkor nagynak lehet tekinteni!).

Milyen sütő az ideális? Kell-e az nekem?

A hobbi megvalósításokban (csak néhány darabról tudok), illetve az ipari kialakítások esetén ökölszabályként a 100-150 W/l teljesítményeket adják meg (lsd. hivatkozott cikkek). Ez általában elegendő. Ennél kisebb teljesítmény esetén a szabályzókör holtideje nagyon megnő. Nagyobb fajlagos teljesítmények esetén a szabályozókörnek kell precíznek lenni. Kis teljesítmény esetén - ha kis térfogattal párosul: a fűtőszál(ak) rendelkeznek nagy tehetetlenséggel.

Csak a saját tapasztalatról tudok beszámolni:

A sütő kis térfogatú és kedvezőtlen elrendezésű (meleg levegő kiáramlás van). A falak mentén lehűlés jellemző. A fűtőszál hidegtehetetlensége kb.15-30 sec! Utána ha már a hőfok stabilizálódott, 1-2 fok/másodperc a melegedési időállandója. A tehetetlensége a Pt1000-s mérőkörrel kb. +/- 8 fok. De ez csak szélsőséges esetben, rősszul beállított szabályzókörrel (mértem a felfűtési szakaszban 10-12 fok túllövést is)! Jól beállítva 2-3 fok pontosságot tud.

Saját hőtehetetlensége inkább a hosszú idejű hűlésben jelentkezik. Erre ventillátoros légcserével lehet rásegíteni. A lassabb kihűlési ciklus inkább csak a termelékenységre hat ki. A lassú lehűlés a feszültségmentes olvadékmegszilárdulást segíti - remélem...

Nem a legjobb a sütő, de azért lehetett vele kezdeni már valamit....

A rendszer

A sütőben el kell helyezni a hőérzékelőt. Ekkor a sütő oldalfalába való belefúrás jöhet szóba. Vagy ha van ventillátor, még egyszerűbb....

A ventillátor a tartóka.... És így mobilis a sütőhöz képest....

A hőmérséklet-mérés alapjai

Az ellenállásosztó kialakítása:

A feszültségosztó közös pontja megy az ADC lábra, és az itt megjelenő feszültség nem más, mint az 5V leosztva az ellenállások arányában. A trimmerpotenciométer beállításával a forró (felmelegített) érzékelő alkalmazásával az ADC maximumát állatjuk be. Ez öngyújtó lángjábal való melegítés ~400-450 fokos melegítést jelent.

Lemérve a trimmerpotméter értékét, egy Excel táblában ábrázolhatjuk a hőmérsékletet, a Platinahőmérő ellenállás-értékét, a hozzá tartozó ADC-értéket. A hőmérséklet-ADC görbét ábrázolva első vagy másodfokú görbe illeszthető a grafikonra.

Ha akarjuk, az ADC ponton levő feszültséggel is számolhatunk - ez áttekinthetőbb, ugyanakkor kissé több számolást kíván a processzortól. Így történt a mintaprogramban is.

Tesztalkalmazás

A processzorban eléggé sokszor változik majd a program...

De ha már összeraktuk valami áramkört a minta alapján, jó lenne letesztelni....

Semmi érdekes, csak a szokásos... (a mintaprogram innen letölthető: 906-smt_v1.bas)

Ezzel minden egyes részáramkör szépen letesztelhető.... Élesztéskor meg különösen jól jön...

--------------------------

Lassan eljutunk a mérésekig, a rendszer finomításához és az áramkörök sütéséhez....

Folyt. köv.

Kapcsolódó fórum: Grillsütőből SMT kemence

Források:
- Surface-mount technology- Wikipedia, the free encyclopedia
- EFD
- Elektor

Utolsó frissítés: 2009. január 24.

SMT kemence, felületszerelt, grillsütő

© Tavir-AVR . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 0000-00-00 (8463 olvasás)